A téma iránt érdeklődő számára sokszor zavaróak lehetnek a hasonló fogalmak és meghatározások. Próbáljunk meg igazságot tenni!
Természetesen nem hozhatjuk meg a Grétsi Lászlói (Álljunk meg egy szóra!) döntést, hogy innentől kezdve hogy is nevezzük ezt a felülettisztítási eljárást, de megpróbálom néhány háttérinformációval segíteni a tájékozódókat!
Mindenkinek van egy ismerőse, aki látott már üveg "homokfújót", acélmegmunkálásban "szemcseverőt", vagy éppen egy "homokszóró" vállalkozót aki egy épületlábazatot tisztított meg nagyon jól, vagy hallotta, hogy acéltartályokat "homokolással" tisztítanak, vagy éppen kőhomlokzatot "lőnek homokkal", stb, stb...
No nézzük, hogy is van ez !?
Minden ilyen elnevezésű technológia ugyanazon fizikai törvényszerűségen alapszik, azaz egy viszonylag kis tömegű szemcsét nagy sebességre gyorsítunk fel, és ezen szemcse megtöbbszöröződött energiáját felületi behatásra használjuk.
A szórószemcse felgyorsítására két megoldás terjedt el a gyakorlatban. Az egyik a szórókerekes szemcseszórás, a másik a nagynyomású levegővel felgyorsított szemcse alkalmazása.
A szórókerekes szemcseszórást úgy kell elképzelnünk, mint amikor télen a közút gépei az utat sózzák. Egy szórótárcsa nagy sebességgel forogva kicsapja a mértani középpontjába adagolt szemcséket. Általában egy kamrában több szórókerék van, több tengelyen forogva több irányból tisztítják a munkadarabot. Előnye, hogy a munkadarabot gyakorlatilag csak "be kell akasztani" a szórótérbe, és megtisztítva vehető ki. Hátránya viszont, hogy bonyolult mértani alakzatú munkadaraboknak maradhat olyan "árnyékban lévő", vagy éppen negatívos sarka, amit nem érnek el a szemcsék. Ezen technológia az infrastruktúra és annak üzemeltetési költségi miatt csak ipari méretű alkalmazásokban terjedt el, ugyanakkor a munkaidő és energiabefektetéshez mért hatékonysága megkérdőjelezhetetlen.
A másik technikai megoldás a fúvólevegő alkalmazása. Nagy sebességgel áramló sűrített levegőbe kerülnek vegyítésre a tisztítószemcsék, és egy nagy kopásállóságú belső furatú fúvókából kiáramolva érik el céljukat. Ipari mobil, kisipari, vagy barkács jellegű megoldásokban ez utóbbi megoldás az elterjedt. Németül az eljárás neve Sandstrahlen ( Sand = homok, Strahlen = szórni, sugározni, azaz homokszórás), angolul sandblasting ( sand=homok, blasting = fúvás, azaz homokfúvás). Mivel a magyar műszaki nyelv ebből a két nyelvből kölcsönzi a kifejezéseit, én úgy gondolom, hogy mindkettő helyes meghatározása a technológiának, ezért használja mindenki a számára szimpatikusabbat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése