2012. május 1.

Homokfúvás a rozsdáért!?

    Szakmailag érdekes megkeresését kapott Daróczy Balázs kollégám. Ritka feladat egy homokfúvós szolgáltató számára, hogy azért kell dolgoznia, hogy rozsdás legyen valami.

     Ugyanakkor mégis érthető a cél Koller László szobrászművész részéről. A körülbelül 9 méter magasságú acélszerkezetű alkotás, a Szilassy és Türk Kft balogunyomi acélszerkezetgyártó üzemében egy nagyon magas réztartalmú acélötvözetből készült. Ezen acél oxidációs folyamatai egy sárgás rozsdaréteget eredményeznek, amely később bevonatként védi az acél alaptestet. Színében, megjelenésében ez a bevonat egy nagyon exkluzív látványt nyújt, főleg köztéri alkotásként.

     A fémtest eredeti összeállított állapota:

Eredeti összeállított állapot

Itt látszanak igazán az acélipari munkálatok


       Természetesen e fenti fotók által is mutatott eredeti, acélüzemileg összeállított állapotában a szobor nem nyújtja azt a vizuális élményt, eredményt, amit eredetileg az alkotó elképzelt. A hengerelt alaptest kohászati revéjének konzerváló hatása, illetve a hegesztéseknél jelentkező gyors oxidációs folyamatok nem éppen a művész által elképzelt hatást nyújtották volna.

        Így jött képbe a homokfúvás, mint felületi réteg eltávolító, és homogenizáló eljárás.

Az oszlopfő homokfúvás előtti állapota

Az oszlopfő homokfúvás után
  
   A homokfúvás hatására felületében homogén, fémtiszta felület jött létre:

Oszloptest kohászati revévvel, hegesztési hőmegfutásokkal


Oszloptest homokfúvás után

     Ez a homogén felület tehette lehetővé, hogy néhány esti párásodás, és egy-két eső, már a homokszórás utáni 1 hét múlva történt felállításkor is olyan egyenletes oxidképződést eredményezzen, ami egyébként évek hosszú során jöhetett volna létre.

Oszloptest oxidálódva a szobor felállított állapotában


Márton püspök köpenyét a koldusnak adja

Felső szoborrész - némi oxidálódás azért még nem ártana...


A szobor felállítva

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése