Technológia, felhasználás, gyakorlat, technikai feltételek
Ezen blog célja, hogy rendszeres bejegyzéseim által mindenkinek - legyen az leendő megrendelő, vállalkozó, vagy otthoni barkácsoló- a lehető legnagyobb részletességgel írjak a homokfúvásról. Ezen oldalt összefoglalásnak szántam, bejegyzéseimben megpróbálok később minden témakört kibontani!
A technológiáról röviden:
A homokfúvás során sűrített levegőbe szemcsék kerülnek vegyítésre, amelyek a sűrített levegő áramlásának segítségével nagy sebességre gyorsulnak fel. A szemcsék és a sűrített levegő keverése a homokfúvó tartályban történik. A szükséges fúvólevegőt légkompresszor szolgáltatja. A levegő-szemcse keverék a homokfúvó tartályból kopásálló tömlőn jut el a kezelőig, aki a tömlő végén rögzített nagy kopásállóságú anyagból készült fúvóka mozgatásával irányítja a munkafolyamatot. A felgyorsult szemcsék az energiájukat akkor adják le amikor az adott felülettel érintkeznek. Ezt az energiát a gyakorlatban fizikai behatásra, azaz felülettisztításra, kezelésre használjuk. Az adott szemcse behatását a felületre meghatározza a szemcse formája, mérete és a keménysége.
A mobil helyszíni homokfúváshoz legáltalánosabban felhasznált szemcse a kvarchomok, de léteznek egyéb ásványi, kő és acél alapanyagú szemcsék, de műanyag és növényi eredetűek is. Az alkalmazott szemcse típusát az alapfelület, és a létrehozni kívánt felület tulajdonságai határozzák meg.
A mobil helyszíni homokfúváshoz legáltalánosabban felhasznált szemcse a kvarchomok, de léteznek egyéb ásványi, kő és acél alapanyagú szemcsék, de műanyag és növényi eredetűek is. Az alkalmazott szemcse típusát az alapfelület, és a létrehozni kívánt felület tulajdonságai határozzák meg.
Felhasználási területek:
Fémfelületek:
A homokfúvás legáltalánosabban ismert felhasználási módja a fémfelületek felülettisztítása, festékek, és oxidrétegek eltávolítása céljából, illetve bevonatolást megelőző felületérdesítés céljából. A homokfúvás nagy előnye, hogy nem hagy hátra, a későbbi felületbevonást befolyásoló vegyi anyagokat, nagyon jól tapadó érdes felületet eredményez.
Kő és tégla felületek:
Kő és tégla felületek estében általános kültéri szennyeződések (kosz, korom, szmogfüst, mohásodás), és (festékek, anyagmaradványok) rétegeltávolításra alkalmazható a homokfúvás. Alkalmazható még felületek koptatására, antikolására, és dekorációs célokból is.
Fa felületek:
Szintén alkalmazható az eljárás felülettisztításra, festékek, lakkok rétegeltávolítására, antikolására.
A gyakorlat - megrendelőknek:
Helyszíni homokfúváskor egy kisteherautóval, és egy a sűrített levegő ellátást biztosító nagyméretű utánfutóval, azaz egy robbanómotoros csavarkompresszorral vonulunk fel.
A kompresszor a homokfúvótartállyal préslégtömlővel kerül összekötésre. A tömlő lezáratlan gyalogjárdát, utat, nem keresztezhet. A homokfúvótartályt feltöltjük a felületnek, és a feladatnak megfelelő típusú szórószemcsével.
A munka kezdetekor próbafúvást végzünk, így a megrendelő megbizonyosodhat, hogy a létrehozott felület megfelel-e az elvárásainak.
A homokfúvás nagy zajjal jár a nagynyomású levegő kiáramlásának hangos volta miatt. A homokfúvás közelében védőfelszerelések viselése kötelező! Különös tekintettel a szem védelmére, továbbá légzésvédelmi eszközök hordása szükséges, mivel még nedves homokfúvás technológia alkalmazásánál is előfordulhat porképződés egyes munkafázisok közben.
A homokfúvást végző személy védőfelszereléseiről a lap alján található tájékoztató.
Kő, kő jellegű, tégla, bontott tégla felületeknél kb. 8-20 kg/m2, acél és vas felületeknél kb. 20-50 kg/m2 kvarchomok kerül felhasználásra, ehhez mint hulladék hozzájön az eltávolított szennyeződés, vagy réteg súlya, továbbá a nedves homokfúváshoz használt víz mennyisége. Ezekből tevődik össze a tisztítási hulladék.
A keletkezett hulladékok, elszállításáról külön megegyezés hiányában a megrendelő gondoskodik. Ha fémeket oxidokat nem tartalmaz a hulladék, akkor normál építési hulladékként kezelhető, alkalmazható például területfeltöltéshez is.
A gyakorlat - vállalkozó szelleműeknek:
A homokfúvás egy meglehetősen magas költségszintű tevékenység viszonylag nagy kockázati tényezőkkel. A tevékenység során ajánlatos ezen kockázati tényezőket a lehető legminimálisabbra csökkenteni. Ez vonatkozik az infrastruktúránk kiépítésétől a gyakorlati megvalósításokkal kapcsolatos részletekre.
Kizárólag ipari volumenű teljesítményt nyújtó berendezésekben szabad gondolkodni, a gyártói utasítások alkalmazása mellett! Ezen berendezések teljesítménye, megbízhatósága, kopásállósága garantálhatja csak megbízhatóan, az üzembiztos szolgáltatás nyújtást. Ugyanakkor a technológia extrém volta miatt megjegyezném, hogy ezen ipari megoldások is sokszor csak megközelítik az elvárt mértéket.
A gyakorlat - barkácsolóknak:
A homokfúvás egy nagy energiabevitelt igénylő tevékenység. A gyakorlatban a fizika szab határt az otthoni alkalmazási lehetőségeknek. Ha nincs otthon ipari áramod, vagy egy minimum 1 m3/ perc teljesítményű robbanómotoros kompresszorod, akkor ne is gondolkodj rajta!
Egy 3mm átmérőjű fúvókával ellátott 6-7 bar-on üzemelő homokfúvó kiszolgáláshoz is tapasztalataim szerint minimum 800 liter /perc szállított levegőre van szükség a kompresszor részéről!!! 230 voltról egy fázissal max 300 liter/perc állítható elő a legjobb hatásfokú kompresszorral is. Tudni kell, hogy ugyan működhet a homokszóró néhány száz liter / perc teljesítményről is, de az Einsteini E=m x c2 itt is működik. Azaz a homokfúvás teljesítménye a fúvólevegő nyomásával négyzetes arányban van! Egy 5,5 bar-ral üzemelő homokfúvó csak fele teljesítményt adja egy 7 barral üzemelőnek. És megjegyezném, hogy semmilyen puffertartállyal nem tudod növelni a fúvás teljesítményét. Vagy van megfelelő teljesítményű kompresszorod, vagy nincs!
És még nem is beszéltünk a homokfúvás gyakorlati kivitelezési problémáiról Összességében minden otthoni barkácsolót lebeszélnék, hogy homokfúvásra adja a fejét!
Technikai feltételek:
A fentiekből talán már kiderült, hogy egy megfelelő teljesítményű kompresszor a legfontosabb! A kompresszor méretének arányban kell állnia a fúvóka átmérőjével, mivel minél nagyobb a fúvóka belső furata, annál nagyobb a levegőfogyás.
A kompresszornak minél tisztább, víz és olajpára mentes levegőt kell biztosítania. Ha erre a kompresszor önmagában nem képes akkor kiegészítő berendezésekkel kell biztosítanunk a levegő tisztaságát szűrők és leválasztók segítségével, különben a levegő nedvességtartalma a homokfúvó tartályban lecsapódhat, és a homok portartalmával elegyedve nemkívánatos lerakódásokat okozhat ott.
A homokfúvó tartály légtömlővel van összekötve a fúvólevegőt biztosító kompresszorral. A tömlőnek olyan átmérőjűnek kell lennie, hogy azon a sűrített levegő veszteségek nélkül áramolhasson!
Tapasztalataim szerint a homokfúvás 5 mm, vagy feletti belső furatú fúvóka alkalmazása mellett gazdaságos, legalább 6 bar fúvókánál mérhető sűrített levegő nyomás mellett. Ezen paraméterek alatt fizikai korlátok miatt nem megfelelő hatékonyságú a homokfúvás. Egy egyszerű példa, hogy egy 4mm furatú fúvókában 1mm-es szórószemcsék olyan súrlódási ellenállásba ütköznek egymással, illetve a fúvóka falával, hogy elveszítik energiájukat, és irányítottságukat, azaz a homokfúvás hatástalan lesz.
A homokfúvó tartály mérete másodlagos tényező, ugyanakkor a tartály méretének és paramétereinek arányban kell állnia a felhasználás módjával. Azaz a tartály mérete határozza meg, hogy a betöltött homok milyen időintervallumra elegendő homokot biztosít a homokfúváshoz, illetve a tartálynak olyan csőrendszere kell hogy legyen, hogy mind a homokfúváshoz szükséges levegőt, mind a homokot ellenállás, és turbolenciák nélkül áramoltassa a veszteségek elkerülése céljából.
Ha a fenti feltételeket optimálisan sikerül megteremtenünk az adott munkának megfelelően, akkor már csak a munkavédelem, amiről szót kell ejtenünk.
A homokfúvás veszélyes tevékenység! Az alkalmazott nagy energia átalakulása is hordoz veszélyeket, gondoljunk csak egy 8 bar-on elszabaduló légtömlőre, vagy például a visszacsapódó szemcsék okozta sérülési lehetőségekre, továbbá tudni kell, hogy a normál kvarchomok szemcse alkalmazása szilikózis veszélyes!
A szilikózist a homok porának hosszútávú belélegzése okozhatja. Ezért a munkát végző személy részére megfelelő munkavédelmi felszereléseket kell biztosítani! A gyakorlatban ez egy frisslevegős sisak, elterjedt nevén homokfúvó kámzsa amelybe megfelelő módon előszűrt, tisztított levegő kerül bevezetésre. A sisak egyben megvédi a munkát végző személyt a munkavégzés során keletkező fizikai behatásoktól, másfelől a munkakörnyezettől független megfelelően előszűrt, tisztított levegőt biztosít számára.
Ha további kérdésed van a technológia alkalmazásával kapcsolatban, => itt felteheted!
